Egy elavultnak hitt technológia lett a veszte
Nagy diadal évfordulóját ünnepli a szerb légvédelem. A háborút ugyan elveszítették, de egy csatát megnyertek, és a győztes fegyvert most bárki megnézheti.
Jelenlegi tudásunk szerint a hadtörténelemben csak egyszer fordult elő, hogy lelőtték volna az Egyesült Államok Légiereje, az USAF lopakodó repülőjét. Ez éppen 18 éve sikerült a jugoszláv haderő légvédelmének (RV i PVO VJ) a vajdasági Budjanovci (magyarul Bolgyán) közelében.
Az F-117A-t 1999. március 27-én, este 9 körül érte találat. Akkor már harmadik napja tartottak a NATO légicsapásai. A koszovói konfliktus eszkalációja – és a tárgyalások összeomlása – miatt a katonai-politikai szövetség beváltotta fenyegetését, és március 24-én az ENSZ BT felhatalmazása nélkül elkezdte Jugoszlávia – azaz Szerbia és Crna Gora – bombázását.
A háború a vártnál jobban elhúzódott. Belgrád csak 78 nap múlva írta alá a kapitulációt, a NATO békefenntartó kontingense, a KFOR pedig bevonult Koszovó területére. A légicsapások polgári áldozatainak számát 1200-2500 közöttire teszik Szerbiában.
Március 27-én az időjárási körülmények miatt több bevetést is törölt a NATO. Csupán az alacsony észlelhetőségű – azaz lopakodó – repülők indultak a főváros, Belgrád környéki célpontok ellen. Budjanovci közelében a 250. légvédelmi dandár 3. rakétaosztálya állomásozott.
A parancsnok, Dani Zoltán ezredes két dolgot begyakoroltatott csapatával. Az egyik, hogy másfél óra alatt menetkész legyen a rakétakoplexum, a másik pedig, hogy 20 másodpercnél hosszabb ideig ne keressenek célpontokat. Dale Zelko alezredes, az első öbölháború veteránja 8 ezer méteren repült. Daniék 50-60 kilométer távolságból észlelték, és amikor az F-117A nagyjából 13 kilométerre volt tőlük, elindították az SZ-125 Nyeva-M rakétakomlexum 2 rakétáját.
Zelko már nem tudott kitérni a rakéták elől, de sikerült katapultálnia, a kutató-mentő alakulatok pedig kivitték az ellenséges területről. A lezuhant lopakodóról készült felvételek bejárták a világot. Az USA számára azonban nem a PR-hadjáratban elszenvedett csapás jelentette a problémát. Hanem az, hogy Belgrád azonnal lehetővé tette az oroszoknak és a kínaiaknak, hogy hozzáférjenek az amerikaiak addig ismeretlen technológiájához.
Az F-117A vadászbombázót 1983-ban állították hadrendbe, bár az USAF 1988-ig a gép létezését is tagadta. A flotta a nevadai Tonopah reptéren állomásozott, viszont a személyzet hivatalosan a Las Vegas melletti Nellis támaszponton szolgált, és a családtagok is ott éltek. A légierő ezért kénytelen volt megszervezni a rendszeres ingázást a két bázis között.
A lopakodót több háborúban is bevetették. Részt vett a panamai akcióban, az első öbölháborúban, az afganisztáni és iraki háborúkban is. A típust 2008-ban kivonták az USAF hadrendjéből. Ugyanekkor kezdték el a korábban elavultnak tekintett Nyeva rakéták korszerűsített változatának gyártását.
Daniék a Nyevákkal egyébként lelőttek még egy repülőt: az amerikai F-16-ost május 2-ra virradóra érte találat. Dani szerint egyébként eltaláltak egy másik lopakodót is, de annak sikerült eljutni valamelyik szövetséges reptérre. Ezt amerikai források nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy egy Harriert és egy B-2-est is találat ért volna – ezeket az állításokat szerb lapok szintén Daninak tulajdonítják.
Aki közelről is megnézné a Nyevákat, az mostantól a belgrádi katonai múzemnál megteheti. A vár, a Kalemegdan területén lévő múzeum szabadtéri részén állították ki a fegyvert – írja a Politika.
A múzeumnál az I. és a II. világháború eszközeit is kiállították
A lopakodó – pontosabban azt, ami a lelövés után megmaradt, és amit a kínaiak és az oroszok nem vittek el – a szerb repüléstörténeti múzeumban látható.
Utolsó kommentek