Az oroszok felfegyverzett robotot küldenének a harctérre. Az évek óta tartó fejlesztének állítólag hamarosan vége
Ilyen robotja még senkinek sincs. De miért?
A május 9-ei katonai parádén az orosz haderő felvonultatja egyik újabb fejlesztését, az Uran-9-es típusú, többcélú harci robotot, és ebből az alkalomból a Zvezda katonai csatorna új felvételeket mutatott be.
Az Uran-9-es fejlesztéséről az oroszok már két éve is beszámoltak, és néhány videót is közzétettek. A fegyverrendszert a Roszoboronexport a külpiacokon is értékesítené, nem árthat egy kis hírverés a terméknek.
A lánctalpas futóműre szerelt alvázra az orosz mérnökök egy 30 mm-es gépágyút, egy 7.62 mm-es géppuskát terveztek. A robot négy Ataka páncéltörő rakétát szállíthat, ezekkel 400 métertől 6 kilométerig semmisítheti meg az ellenséges eszközöket. Szükség esetén hat Smel rakétavetőt, négy Igla vagy Verba légvédelmi rakétát, illetve hat Kronet páncéltörő rakétát is felszerelhetnek a toronyra.
A rendszer két – egyes források szerint négy – felfegyverzett robotból, egy szállítójárműből és egy irányítóközpontból áll, a kezelők 3 kilométer távolságból irányíthatják a harcjármű-drónokat. Ehhez kamerákkal, célazonosítókkal és más szenzorokkal is felszerelik a robotot.
A tervezők szerint az Uran-9-est felderítésre illetve tűztámogatásra használhatnák a terrorelhárító műveletekben vagy a helységharcokban. Védelmet nyújthat a harcosoknak, és növeli az osztag tűzerejét.
De mi érteleme az egésznek? Valószínűleg nem sok. Az orosz propagandaadó, a Szputnyik szerint az orosz hadsereg olyan fegyert mutat be, amilyen a világon senkinek sincs. Talán nem véletlenül: végiggondolhatták, mi értelme van egy rádióvezérlésű könnyű harckocsinak.
Az Uran-9-es irányítása bonyolultabb és nehézkesebb lehet, mint egy pilótanélküli repülőé. A légi drónokhoz használt műholdas kapcsolat a szárazföldi robot esetében problémás lehet, az épületek vagy a növényzet is nehezítheti a kommunikációt. A rádióhullámok terjedését is befolyásolhatják az épületek, a domborzati viszonyok, illetve az ellenség zavaró tevékenysége.
A harctéri használatot nehezíti, hogy a kamionban gubbasztó kezelők csak korlátozottan tekinthetik át a dinamikusan változó környezetet. Egy helységharc összetett, több síkon zajló művelet, közvetlenül is nehéz átlátni, nemhogy a képernyőn át. A harctér felett köröző pilótanélküli repülő irányítása ennél jóval egyszerűbb feladat.
A kezelő legyen a közelben
Az Uran-9-est elvileg használhatnák támaszpontok őrzésére, objektumok védelmére, bár ahhoz talán kissé túlfegyverezték. Mennyire valószínű, hogy váratlanul ellenséges páncélosok és repülők rontanak a támaszpontra? Ha pedig ez nem túl valószínű forgatókönyv, akkor a felszerelés és fegyverzet jó része csak megdrágítja a robot beszerzését. És ebben az esetben is szükség van a közelben ülő kezelőkre, akik folyamatosan felügyelik a robotot.
Egy valamire viszont biztos jó az Uran-9: kiválóan használható a katonai szenzációkra mindig éhes, az orosz felsőbbséget hirdető állami propagandához. Ha pedig szerencséjük van, talán még egy kis pénzt is kereshetnek vele.
Utolsó kommentek