A távolról végrehajtott csapások eszköze hosszú évek óta változatlan. Aki nem féli a Tomahawk erejét, az nem bátor. Hanem eszement.
Amikor Washington úgy döntött, megtorolja a vegyi fegyverek bevetését és csapást mér a damaszkuszi rezsim sarjati bázisra – bár az Egyesült Államok kormányzata eddig tartózkodott attól, hogy közvetlenül a szíriai kormányerőket támadja –, a Pentagonban valószínűleg nem hezitáltak sokáig. A csapásmérés fő eszköze immár több mint negyed százada ugyanaz. Egy bejáratott, kipróbált, sokszor alkalmazott és bizonyított, világszerte rettegett fegyver.
Hajnali 4 óra 40 körül a Földközi tengerben járőröző Arleigh Burke-osztályú rombolók – a USS Porter és a USS Ross – feldélzetén megszólaltak a szirénák, majd hamarosan elindultak a BGM-109 Tomahawkok.
Beszerzései ára a 2015-ös költségvetési évben darabonként 1,9 millió dollár volt, és még némi apró. A péntek hajnali akcióban 59 darabot használtak el, de maradt még raktáron belőlük. A haditengerészet készletét három és fél ezer darabra becsülik.
A pénteki hírek arról szóltak, hogy az USA rakétacsapást mért a szíriai bázisra, ez azonban tévedés, egy visszatérő, makacs fordítási hiba. A Tomahawk ugyanis nem rakéta, hanem robotrepülő. A különbségek jelentősek. A rakéta hajtóművé nem a környező levegőt használja, hanem a szállított oxidálóanyagot égeti. A robotrepülő sugárhajtóműve viszont – a repülőkhöz hasonlóan – az üzemanyag elégetéséhez a környező levegőt is felhasználja. Továbbá a robotrepülő szárnyain és törzsén felhajtóerő keletkezik.
A nagy hatóstávolságú, hangsebesség alatt manőverező robotrepülőt a ‘70-es években fejlesztette a General Dynamics. Úgy tervezték, hogy tengeralattjárókról, felszíni hajókról, levegőből és szárazföldről is indítható legyen, de mára csak a haditengerészeti varriáns maradt hadrendben.
Tengeralattjáróról és felszíni hajókról is indítható
Több változata is készült, köztük nukleáris töltettel is felszerelhető. A szíriai bázis ellen bevetett eszközöket természetesen hagyományos, 450 kilogramos töltettel szerelték. Ezek – változattól függően – akár két és fél ezer kilométerre is képesek elrepülni, közel 900 km/h sebességgel.
A Tomahawk az első öbölháborúban mutatkozott be. Nem csak a civileket nyűgözte le, hogy az amerikai haderő képes nagy távolságból támadásokat indítani az előre meghatározott és beprogramozott célpontok ellen – a „sebészi pontosságú csapás” kifejezés akkor nyert új értelmet.
A Tomahawkból legenda lett: a gyorsan és alacsony repülő, az előre beprogramozott útvonalat követő berendezések lehetővé teszik, hogy az Egyesült Államok gyorsan, saját csapataikat kímélve, nagy távolságból csapást mérjenek az ellenségre. A kiválóan manőverező eszközök ellen legtöbb állam légvédelme hatástalannak bizonyult, a konkurens haderők fejlesztései pedig nem közelítették meg az amerikai képességeket.
Ahhoz, hogy a Tomahawk ennyire hatásos legyen, természetesen szükség van arra a hatalmas haditengerészeti flottára, amelyik biztosítja az USA erőkivetítési képességét, azt, hogy a világ bármely pontján érvényesíthesse érdekeit.
A ‘80-as években rendszeresített eszközt az elmúlt 26 évben sokszor alkalmazták, nagyon gyakran tömegesen. Ezek voltak a fontosabb műveletek:
- 1991: Az első öbölháborúban 288 Tomahawkot vetettek be, 12 darabot tengeralattjárókról, 276-ot hajókról.
- 1993. január: 46 Tomahawk az iraki atomfegyver-program bagdadi létesítményét támadta. Az egyik egy szállodába csapódott, két civil halálát okozva.
- 1993. június: 23 Tomahawk csapódott be az iraki hírszerzés központjába.
- 1995. szeptember: Először vetik be a Balkánon: az Adriai-tengerről a boszniai szerb hadsereg légvédelmét 13 robotrepülő támadja a Deliberate Force műveletben.
- 1996. szeptember: 44 robotrepülő az Irak déli részén lévő légvédelmi berendezéseket támadja.
- 1998. augusztus: A kenyai és tanzániai amerikai követségek elleni merényletekre válaszul az USA afganisztáni és szudáni célpontokat támad. A 79 Tomahawk az al-Kaida táboránál és létesítményeinél robban.
- 1998. december: A Desert Fox műveletben 415 robotrepülőt küldenek iraki célpontok ellen.
- 1999: A szerbia elleni légicsapások, az Allied Force művelet során 218 Tomahawk csapódik be.
- 2001. október: Az Afganisztán elleni háború első szakaszában 50 robotrepülőt indítanak.
- 2003: Az iraki háborúban több mint 800 Tomahawk támadja a bagdadi rezsim fegyveres erőit.
- 2008. március: 2 robotrepülővel próbálják meg kiiktatni az al-Kaida Szomáliában bújkáló fegyveresét.
- 2009. december: Az al-Kaida jemeni feltételezett kiképzőközpontjaira 2 robotrepülőt indítanak. Az egyik becsapódásnak 55 civil áldozata van.
- 2011. március: 124 Tomahawk robban a líbiai célpontoknál.
- 2014. szeptember: Az Iszlám Állam szíriai területére 47 robotrepülőt lőnek ki.
- 2016. október: A jemeni huti lázatók amerikai hadihajókra lőnek. A válaszcsapás célpontjai a lázadók 3 radarállása, ezekre 5 Tomahawkot lőnek ki.
Bár az utóbbi időben a célzott támadások eszközei a dónok lettek – a terroristák feltételezett kiképzőköpontját vagy egy azonosított iszlamistát már inkább egy Predatorra szerelt Hellfire rakétával támadnák –, de a Tomahawkot még nem lehet leírni.
Ha Washington valahol megtorló csapásokat akar mérni, változatlanul a Tomahawk lesz a bosszú eszköze. Akkor is, ha előtte – mint az Szíriában történt – értesítik az ellenfelet, hogy húzódjon fedezékbe.
Utolsó kommentek